Özek Ligete Elvonuló Központ

BHÁVANÁ BUDDHISTA EGYESÜLET

A 2017-ben létrejött szervezet alapszabályában megfogalmazott célja a mentális egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, egészségfejlesztés, a lelki egészséghez való jog érvényesülésének elősegítése. Célja a kulturális örökség megóvása, kulturális és közösségfejlesztő aktivitás, különösen az ősi kelet kultúrája, Buddha tanításai alapján, valamint a környezettudatos létezés, szemlélet erősítése már kisgyermek kortól kezdődően.

A Bhávaná Egyesület közhasznú jogállását 2020. évben jegyezte be a Kaposvári Törvényszék. Az egészségfejlesztés és rekreáció területén az Egyesület jelentős eredményeket tudhat magáénak az atlétika sportág területén. Gyermekek és felnőttek egyre növekvő létszámban sajátítják el az atlétika alapjait a szervezet által biztosított körülmények között. Ezáltal az egyesület sportolási lehetőséget és a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét teremti meg bárki számára.

Az Egyesület célja egy olyan intézményi központ létrehozása és fenntartása, mely alkalmas lehet nevelési, oktatási, ismeretterjesztési célú programok, tanfolyamok, táborok tartására, lebonyolítására, a testi-lelki egészséget célzó rendszeres sport tevékenység, képességfejlesztést célzó képzések szervezésére, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítására egészségmegőrzési, mentálhigiénés célzattal.

Buddha a Varanasi melletti Sarnathnál az Őzek ligetében forgatta meg a Tan Kerekét. A központ névválasztása erre a helyre és az első tanításra utal. A Központ megtervezésére magyar és védikus építési hagyományok ötvözésével, harmonizálásával került sor. A magyar építészeti szokásrend ezeréves múltra tekint vissza. A házépítés természetszerűleg követte a földrajzi adottságokat, és keretet adott a lélek erejének. A hagyományos magyar ház szerkezete kozmikus alapokon nyugszik. A magyar hagyomány legfontosabb égtája a kelet, melyhez a fehér színt és a lovat, mint szent állatot társítja. A fehér szín a tisztaság, a kezdet, valamint a pozitív erő jelképe. A védikus hagyomány elsődleges égtája ugyancsak a kelet, mely a kezdetek kezdete, a Nap égtája, az élet forrása, az egészség megtestesítője.

A déli égtáj a magyar hagyomány szerint az éltető erő égtája. A védikus hagyomány déli égtája az hely, ahol az anyagi energia a tűz és a föld által nyilvánul meg, itt a leginkább intenzív a fizikai cselekvő hatás. A nyugati égtáj egyöntetűen a megnyugvásról és a pihenésről szól mindkét hagyomány szerint. Az északhoz az éjszaka társul a magyar hagyományban, a védikus rendszer szerint pedig a Hold hatása fejeződik itt ki. Mindkét rendszer egyazon szakrális alapokon nyugszik, stílusukban természetesen magán hordozva a helyi jellegzetességeket.

Az Őzek Ligete Központ tervezése az égtájakhoz rendelt minőségek és elvek figyelembevételével valósult meg. Az épület egésze egyfelől a tudat megvilágosodási szándékát, másfelől magát a megvilágosult tudatot fejezi ki, mely utóbbi a határtalan bölcsesség, szeretet és együttérzés egysége. Alaprajza nyolcszög, amely a tan kerekére, illetve a Nemes Nyolcrétű Ösvényre utal. A nyolc fő tartó gerenda, a küllők a kerékben, az ösvény mely a középpont felé halad. A négy tetőablak, a négy évszak és a Négy Nemes Igazság jelképe. Az épület három fő részből áll, melyek az ember spirituális útjának három szakaszát szimbolizálják. A talpazat a gyakorlatok, a kupola az ösvény, míg az életfa - az épület csúcsa - a megvilágosodás kifejezője.